Akkor kezdjük.

Régebben is írtam naplót/blogot, de aztán szépen lassan letettem eme nagyon jó szokásomról. Most érzem azt, hogy újra megpróbálnám.

Az inspirációt az életemből, életünkből, és néha a Határátkelő blogjáról veszem. 

Két éve volt februárban, hogy ebbe az új országba érkeztem. A leggyakoribb kérdések barátoktól, ismerősöktől, és szintén sokat boncolt kérdés a HÁ bolgon ezek:

Megérte?

Nincs honvágyad/nem hiányzik a hazád?

Most akkor hol van az otthonod?

Úgy gonndolom, nem tudom megfogalmazni azt, hogy "a haza". Tőlem nem vették el a hazámat, senki sem üldözött el sehonnan senki és semmi. Azt, hogy elmentem egy másik országba, az az én választásom volt. Tehát a hazám, az Magyarország. Mindig az marad. 

De hogyan hiányozhat a haza? Ez olyan, mint....tudod, amiko felnősz, elköltözöl. Már nem laksz együtt az édesanyáddal. Hiányzik? Hmmmm....hát nem annyira, hogy öszinte legyek. Nem kell vele laknom, ahhoz, hogy szerethessem, hogy hozzá tartozónak érezzem magam. Valahogy ilyen ez Magyarországgal is. 

Nincs honvágyam, De egy csomó minden hiányzik. Nagy termálfürdő-rajongó vagyok, ezért ez nagyon hiányzik. Hiányzik Győr, ami szerintem az egyik legszebb város, hiányzik a Duna-Rába-Rábca part, hiányoznak a kis utcák, a belváros. Hiányzik Székesfehérvár. A barátnőm boltja, az uszoda a péntek esténkénti szaunával, a pályaudvarral szembeni park. Hiányzik Budapest. Az ilyen-olyan utcáival, a csodás tereivel, a Margitszigettel, fürdőivel. Hiányzik a vidék. Hiányzik a szilva, amit hazafele menet leszedhettünk a szomszéd néni fájáról, hiányzik a dédim szőlőse, a hegy, ami domb, de a tetjéről ellátsz a Tihanyig ha szép az idő. 

Hiányzik a magyar nyelv. A szép, magyar nyelv. 

Legjobban a barátok hiányoznak. Nevetések, sírások. Bulik. És a komoly dolgok. Hogy sms-t kapsz reggel hatkor, és húsvét vasárnap is fogadják a hívásod. Hiányzik, hogy félszavakból is megértsék, mire gondolok.

Ha ez a haza, akkor hiányzik. Ha ez a honvágy, akkor honvágyam van. 

Mindez persze nem akadályoz meg abban, hogy normálisan éljek itt,hogy próbálgassam magam, hogy ne rohanjak haza minden szabadságkor. Hogy úgy éljek, mint a gyerek, aki kirepült a szülői házból.

Namost az otthon.

Itthon otthon vagyok, és otthon itthon vagyok. Nekem addig lesz otthonom Magyarországon, amíg a szüleim élnek. Remélem nagyon sokáig. 

De ez itt, ez az én otthonom. Nem csak itt lakok. Úgy alakítottuk ki, hogy otthon legyen. Hogy jól érezzük magunkat itt. Mert ez kell.

Megérte???

Ezen még (két év után is) el kell gondolkoznom.